Az Európai Központi Bank

A frankfurti (Németország) székhelyű Európai Központi Bank (EKB) az EU egységes valutájának, az eurónak a kezelésével és az uniós árstabilitásnak a megőrzésével foglalkozik. Az EKB feladata továbbá az EU gazdasági és monetáris politikai kereteinek meghatározása és a szakpolitika végrehajtása.

Célkitűzés

Az Európai Központi Bank európai uniós intézmény. Főbb céljai a következők:

az árstabilitás megőrzése (az infláció ellenőrzés alatt tartása), különösen az euróövezetben,
a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése, annak biztosításával, hogy a pénzügyi piacok és intézmények felügyelete megfelelő legyen.

Az Európai Központi Bank a 28 uniós tagállam központi bankjával dolgozik együtt, amelyekkel közösen alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét.

Az Európai Központi Bank felel az euróövezet központi bankjai közötti szoros együttműködésért. Az eurót használó 18 ország alkotta övezet másik neve az „eurózóna”. A bankok e kisebb csoportja az ún. „eurorendszer” keretein belül működnek együtt.

Feladatok

az euróövezet főbb kamatlábainak English rögzítése és a pénzkínálat ellenőrzése,
az euróövezet devizatartalékainak kezelése, az átváltási árfolyamok egyensúlyban tartása érdekében adott esetben devizavétel vagy -eladás,
annak biztosítása, hogy a tagállami hatóságok megfelelően felügyeljék a pénzügyi piacokat és intézményeket, illetve hogy a fizetési rendszerek zökkenőmentesen működjenek,
euróbenkjegyek kibocsátásának engedélyezése az euróövezet országainak központi bankjai számára
az ártendenciák nyomon követése, és annak értékelése, hogy ezek milyen mértékben jelentenek kockázatot az árstabilitás szempontjából.

Struktúra

Az EKB döntéshozatali szervei az alábbiak:

az Igazgatóság a napi működést felügyeli. 6 tagja van (egy elnök, egy alelnök és négy további tag), akiket az euróövezet országainak vezetői 8 évre neveznek ki
a Kormányzótanács meghatározza az euróövezet monetáris politikáját, és rögzíti azokat azokat a kamatlábakat, amelyek szerint a kereskedelmi bankok pénzt kölcsönözhetnek a Központi Banktól. A Kormányzótanácsot az Igazgatóság, valamint az euróövezet 17 nemzeti központi bankjának a kormányzói alkotják
az Általános Tanács az EKB tanácsadói és koordinációs munkájában vesz részt, és segít az euróövezethez csatlakozni kívánó országoknak a felkészülésben. Tagjai az EKB elnöke, alelnöke, valamint a 28 uniós tagállam nemzeti központi bankjainak a kormányzói

Az EKB teljes körű függetlenséget élvez. Sem az EKB, sem az eurórendszer nemzeti központi bankjai, sem ezek döntéshozatali szerveinek a tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást más szervektől. Ezt az elvet valamennyi uniós intézménynek és kormánynak is tiszteletben kell tartania.

Forrás: https://europa.eu/about-eu/institutions-bodies/ecb/index_hu.htm

A Szlovák Nemzeti Bank

Národná banka Slovenska je centrálnou bankou Slovenskej republiky. Od 1. januára 2009 je Národná banka Slovenska súčasťou Eurosystému. V spolupráci s Európskou centrálnou bankou a ostatnými centrálnymi bankami krajín eurozóny má prvotný cieľ udržiavať cenovú stabilitu v eurozóne. V rámci Eurosystému je úlohou Národnej banky Slovenska prispievať k zabezpečeniu:

menovej politiky
devízových operácií a devízových rezerv
vydávania eurových bankoviek a mincí
platobného styku
zberu a zostavovania štatistík
medzinárodnej spolupráce
vzájomnej spolupráce a podpore centrálnych bánk
finančnej stability v eurozóne

Ďalšou dôležitou úlohou Národnej banky Slovenska je výkon dohľadu nad finančným trhom.

Forrás: https://www.nbs.sk/sk/o-narodnej-banke

Národná banka Slovenska kladie v medzinárodnej sfére dôraz na integráciu a spoluprácu v rámci európskych štruktúr. Od vstupu SR do Európskej únie (EÚ) dňa 1. mája 2004 je NBS členom Európskeho systému centrálnych bánk (ESCB) a guvernér NBS je členom Generálnej rady Európskej centrálnej banky (ECB). Od 1. januára 2009, kedy bola v SR zavedená spoločná európska mena, sa NBS stala súčasťou Eurosystému a guvernér získal členstvo v Rade guvernérov ECB. NBS má možnosť vstupovať nepriamo do rozhodovacieho procesu orgánov EÚ, a to vo vybraných výboroch a pracovných skupinách Rady EÚ a Európskej komisie a Komisie pre záležitosti EÚ.

Ako orgán zodpovedný za integrovaný dohľad nad finančným trhom v SR sa NBS zapája aj do aktivít Európskeho systému finančného dohľadu (ESFS), ktorý vznikol k 1. januáru 2011 zriadením nových orgánov v makroprudenciálnej a mikroprudenciálnej oblasti. Makroprudenciálne kompetencie boli zverené Európskemu výboru pre systémové riziká (ESRB), pričom na zasadaniach Generálnej rady ESRB sa bude zúčastňovať guvernér NBS. Na mikroprudenciálnej úrovni NBS participuje na činnosti Európskeho orgánu pre cenné papiere a trhy (ESMA), Európskeho orgánu pre bankovníctvo (EBA) a Európskeho orgánu pre poisťovníctvo a dôchodkové poistenie zamestnancov (EIOPA). Uvedené európske orgány dohľadu (ESAs) nahradili k 1. januáru 2011 tzv. 3L3 výbory (CEIOPS, CEBS, CESR).

Národná banka Slovenska zohráva aktívnu úlohu v množstve medzinárodných ekonomických, finančných a iných inštitúcií. Guvernér NBS zastáva funkciu guvernéra za SR v Medzinárodnom menovom fonde (MMF) a je alternátom guvernéra za SR v Európskej banke pre obnovu a rozvoj (EBOR). Viceguvernér NBS je alternátom guvernéra v Svetovej banke. Národná banka Slovenska je členom medzinárodných inštitúcií zameraných na spoluprácu v oblasti dohľadu nad finančným trhom (BIS, IOPS, IOSCO, IAIS). NBS sa aktívne zapája aj do činnosti iných medzinárodných organizácií (napr. OECD).

Okrem toho sa Národná banka Slovenska angažuje v poskytovaní technickej pomoci na bilaterálnej úrovni ako aj v rámci regionálnych projektov ECB v spolupráci s národnými centrálnymi bankami.

Forrás: https://www.nbs.sk/sk/o-narodnej-banke/medzinarodne-vztahy

A Központi Bankok Európai Rendszere

A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjai:

az Európai Központi Bank (EKB) és
a 28 EU-tagállam nemzeti központi bankjai (NKB).

A KBER-be azoknak a tagállamoknak (Dánia, Egyesült Királyság) a nemzeti központi bankjai is beletartoznak, amelyek különleges státusuk miatt, vagy mert eltéréssel bírnak, még nem vezették be az eurót. Az utóbbi csoportba jelenleg Svédország és az unióhoz 2004. májusa óta csatlakozott 13 tagállam közül 8 tartozik. Ezekben az országokban megmaradt a nemzeti fizetőeszköz, saját monetáris politikát folytatnak, és központi bankjaik egyelőre megőrizték monetáris politikai önállóságukat. Ez természetesen azzal jár, hogy nem vesznek részt a monetáris unió alapfeladatainak ellátásában, például az euroövezet monetáris politikájának alakításában.

Az övezeten kívüli nemzeti központi bankok mindazonáltal elkötelezték magukat az árstabilitásra törekvő monetáris politika alapelvei mellett. A KBER-tagság ezenkívül változó mértékű szerepvállalást is jelent az eurorendszer számos működési területén, például a TARGET2 fizetési rendszerben való részvételt vagy a statisztikai adatgyűjtés támogatását. A második európai árfolyam-mechanizmus (ERM–II) szintén jó terepe a monetáris és árfolyam-politikai együttműködésnek. Az együttműködés intézményes fóruma az EKB Általános Tanácsa.

Az egységes monetáris politika jogi alapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés (2009. december 1. óta az Európai Unió működéséről szóló szerződés), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmánya biztosítja. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-szerződés) a KBER-t bízza meg általában az euróhoz kapcsolódó központi banki feladatok ellátásával. A Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmánya (KBER-alapokmány) konkrétabban is meghatározza az EKB, illetve az NKB-k relatív szerepköreit és funkcióit.