A bank, a bankok eszközei és forrásai
Néhány banki problematikával foglalkozó könyv
Peter L. Bernstein:
Tőkepiaci elméletek - A modern Wall Street születése, Felcsuti Péter fordításában
- ISBN: 9789631360363
- Kiadás éve: 2011
- ISBN: 1848139381
- Rok vydania: 2012
Jozef Medved a kolektiv:
Banky Teória a prax
- ISBN: 9788089393732
- Kiadás éve: 2012
A bank definiálása
A kereskedelmi, vagy másként üzleti bank a bankrendszer azon intézménye, amely betéteket gyűjt és pénzt kölcsönöz, valamint fizetéseket teljesít. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatából következik, valamint kifejezi, hogy a bank is üzleti vállalkozás. A bankári tevékenység kockázattal jár, mivel a betét formában összegyűjtött idegen tőkét helyezi ki hitelbe. A biztonságos működést törvények és felügyeleti intézmények, hivatalok (MNB, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) biztosítják. A kereskedelmi bankok tevékenységével kapcsolatban általában megfogalmazható hármas követelmény: a biztonság, a likviditás és a jövedelmezőség.
Forrás: https://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iv-penzpiac-mindenkit-osszekot/16-bankrendszer-mai-gazdasagban/4-kereskedelmi-bankok-fogalma-es-tevekenysege
Mi a különbség a specializált és az univerzális bankrendszer között?
Specializáltnak nevezzük azt a bankrendszert, illetve hitelintézetet, amelyben a kereskedelmi bankok a klasszikus kereskedelmi banki funkciótól eltérő pénzügyi szolgáltató tevékenységtől el vannak zárva. A legutóbbi időkig ez az angolszász tőkepiaci modellben létező típus volt. A bankok (és más pénzügyi szolgáltatók) specializálódása ma is létező jelenség. Ennek oka elsősorban a méretgazdaságosságból és a specializálódásból származó előnyök kihasználása.
Az univerzális az a bankrendszer, vagy hitelintézet, amely esetében az ügyfelek, és a bank kapcsolata a pénzügyi szolgáltatások széles körére kiterjed. Ez elsősorban az európai (kontinentális) országokra jellemző. Az univerzalizálódás a legutóbbi évtizedek azon fejlődési irányát jelenti, amikor a pénzügyi szolgáltatások teljes körét egy bank, vagy pénzügyi intézménycsoport képes nyújtani.
Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d3_hitelkerelem_jav_scorm/1_3_4_a_bankrendszerek_tipusai_jWqn8iAercI1rLaw.html
Példa banki mérlegre
|
Banki mérleg |
||
|
Eszközök |
Források | |
|
A Forgóeszközök B Befektetett eszközök C Aktív időbeli elhatárolások |
D Kötelezettségek |
|
A banki mérleg különbözik egy gyártó válalat mérlegétől. A hét főcsoport és a csoportok bemutatása a nemzetközi standard és a kormányrendelet szerint a csökkenő likviditási sorrendet követi: a likvidebb eszközöktől a kevésbé likvidek felé, a források vonatkozásában pedig a rövid lejáratúaktól a hosszú lejáratúak felé halad.
A szerkezeti specialitások a mérlegcsoportokon belül a mérlegtételekben is megmutatkoznak. A mérlegcsoportok közül a követelések részletezése a leginkább speciális. A beszámolók ezen része külön részletezi az ügyfelekkel szembeni követeléseket (a vállalkozásoknak nyújtott hiteleket is) éven belüli és éven túli lejáratban, továbbá a hitelintézetekkel szembeni követeléseket, szintén éven belüli és éven túli bontásban. (A vállalati beszámolókhoz szokott olvasó számára meglepő lehet, hogy az éventúli lejáratú követeléseket a forgóeszközök között mutatják ki.)
A bankok mérlege mind az eszközök, mind a források közé sorolva tartalmaz céltartalékokat, amelyek, ahol csak lehet, a vonatkozó mérlegcsoporthoz kapcsolódóan jelennek meg. Ily módon az értékpapírok, a követelések és a készletek a hozzájuk tartozó céltartalékok összegének levonásával, nettó értéken láthatók a mérlegben, amely ezáltal a megképzett céltartalék értékét is láttatja. Ez a kimutatás összhangban van a nemzetközi gyakorlattal.
A források között a bankok a mérlegen kívüli tételekre (függő és jövőbeni kötelezettségekre), az árfolyamkockázatra és az árfolyamveszteségre képzett céltartalékokat, valamint az úgynevezett általános céltartalékot és az egyéb (például országkockázati) céltartalékot tüntetik fel. Ezek képzése sajátos értékelési előírások alapján történik.
A mérlegben a saját tőke eleme az általános tartalék, amely szintén strukturális és értékelési sajátosság.
Forrás: https://www.ernstandyoung.hu/hungarian/pressroom/pr-bankbesz.htm
Konkrét példa a következő linken érhető el: https://www.erstebank.hu/static/internet/download/evesbeszamolo_EBH_2011.pdf
Példák európai nemzeti bankokra és európai kereskedelmi bankokra
3 példa európai nemzeti bankra:
1. Banque Nationale de Belgique; Elérhetőség: https://www.nbb.be/pub/home.htm?l=fr
2. Deutsche Bundesbank; Elérhetőség: https://www.bundesbank.de/Navigation/DE/Home/home_node.html
3. Banco de España; Elérhetőség: https://www.bde.es/bde/es/
Forrás: https://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/cashhand/devices/html/ncbcontacts.hu.html
A top európai kereskedelmi bankok közé a 2013-es évben a következő kereskedelmi bankok tartoztak (a sorrend felállítása az összes eszköz alapján történt):
1. HSBC Holding - Egyesült Királyság
2. Credit Agricole - Franciaország
3. BNP Paribas - Franciaország
Forrás: https://www.banksdaily.com/topbanks/Europe/2013.html
